2015. január 19., hétfő

Fűtés és víz


Nos megtörtént az istálló kialakítása, a nedves föld 30 cm-es kitermelése, és helyébe 30 cm osztályozott 4-8-as kavics behordása. Következett a víz és fűtésrendszer kialakítása.

Eredetileg a házban csak villany és gáz volt bevezetve. A nénike nem engedte a víz bevezetését.Komáltam volna.

Nos tudtátok, hogy az ivóvíz rácsatlakozási díj 150e ft? És még nem beszéltünk a munkadíjról és anyagköltségről, ami a kiépítéssel jár. És ihatod a frankó klóros vizet(?).
Igen manapság muszáj, mert víz az csak kell, ugye? De nekünk nem, mert van egy szuperül működő kutunk, bőséges vízhozammal. Így hamar eldöntöttük, hogy házi vízművünk lesz. Mi már régóta forrásvizet iszunk, így inni nem ezt fogjuk. Mosásra, mosogatásra és fürdésre használjuk majd, természetesen szűrve. A későbbiekben egy fordított ozmózisos szűrőt is be akarunk szerelni, de ahhoz fel kell hizlalni a bukszát. :D

Tehát a víz így megoldva, de mi legyen a fűtéssel? Kazán sajna nem jöhet szóba, mert nincs külön helyiségünk egy kazánháznak. Gázfűtést nem akartunk. Mindenképpen fafűtést szerettünk volna. Először a nagy tervek között szerepelt egy búbos, de az sajnos nem jött össze helyhiány miatt, falat meg nem akartunk bontani a statikusság miatt.
Így maradt az utolsó megoldás. Vízteres kandalló. Szerintem a legjobb döntés. Műszaki dolgokról majd Husi ír, mit/hogyan kell, bekötés, szivattyú, stb.
A mi vízteresünk 4 radiátort fűt párhuzamosan bekötve, így mindegyik egyformán forró.

Mi a vízteres kandalló előnye számunkra?
- ugyan úgy felfűti a házat, mint a kazán
- a kazánházba leadott hő nem megy kárba, nekünk a nappalit fűti
- a látvány és hangulat leírhatatlan
- helyes karbantartás mellet 20-30 évig bírja (no nem a baba obisos lemez, hanem a bivaly öntvény)
- sokak szerint rossz bent koszolni, de ha a tüzelő megfelelően elő van készítve, még a  begyújtással se koszolok sokat (mert profi vagyok, és elsőre megy XD ), sőt a mi babánk hamutálja akkora, hogy brikett fűtéssel (nem készültünk előre, így nem akartunk nedves fával tüzelni, tavasszal rendelünk 2 évre valót, így tud majd jócskán száradni a fa) hetente kell csak üríteni
- isteni asztal gyümölcsöt tudsz készíteni a tetején (meg a költöztető srácoknak bekötött tűzhely híján töltött káposztát :D)

Szóval felkerültek a radiátorok, és készült a nappaliba egy beton alap a kandallónak, mert a kis drága 140 kg. Érdemesebb nem lemezkandallóba, hanem öntöttvas kandallóban befektetni, mert még ha tapasztalatlanok vagyunk is a tüzelésben, tovább bírja, nagyobb a hatásfoka, nem melegszik annyira brutálisan fel (komoly, a miénknek az oldalát meg lehet fogni néhol, persze úgy, hogy nem sül hozzá a kezed :D) és szebb is.

Íme az alap, amit betonkeverő híján két kicsi kezünkkel dolgoztunk össze, hordtuk be, simítottunk (ez látszik is)
Azok a csövek nem mennek már onnan sehova.


Egy kis anyag is került bele


A nagy melóban egy bakancs is elhalálozott.


A kandallóról majd a padló lefektetése poszt után írok majd, mert nem akarom, hogy hamarabb lássatok munkafázist, mint ahogyan itt írok róla.

2015. január 15., csütörtök

Istálló folyt köv.

Helló evribádi!
Újra itt, nagy kihagyással, de remélhetőleg mostanság sűrűsödni fognak a bejegyzések, ugyanis BEKÖLTÖZTÜNK!!! Na semmi pánik, nem olyan állapotban van a ház, ahogyan itt tart (csak azok kedvéért, akik olyanok, mint én... :D:D).

Szóval folytassuk az istállóval... (ebben a fejezetben nevezem utoljára így)

Miután mindenhol feltöltöttük a szobákat egy szintre, jöhetett az istálló további átalakulása (itt még nem történt feltöltés).
Első körben a kis spájz átalakult közlekedővé. Ebből ütöttünk egy ajtót a fürdőnek, és egyet a hálónak.
Az újítás alatt (bár én szemrebbenés nélkül hívom inkább építkezésnek) borzasztóan rosszul érintett minden olyan beavatkozás, ami bontással, marással, véséssel járt. Tudtam, hogy jó a cél, de annyira rossz egy ilyen régi házat szétkapva látni. :(
Na de képek:

Itt az istálló ajtóban állok. A kis spájzból bontottak 2 ajtót.

Itt a spájzban állok, és a hálóba bámulok.
Kintről pedig még a nagy ablak nélkül ilyen.
... éééssss nagyablakkal.


Lett egy elég nagy fürdőnk, és egy kellemes kis hálónk.

A válaszfal 10 cm válaszfaltéglából épült. A fürdőben pedig készült egy kis akna a hidrofornak. Ezt majd hajópadló csapóajtó fedi majd.

Miután kész lett a fal és egyéb kőműves munkák, ezt a két helyiséget is feltöltöttük. Szerencsére itt ásni nem kellet, mert nem egy szintben volt a ház lakrészével, hanem egy verandányival lejjebb. A feltöltés pedig nagyon mókásan zajlott. Így:


Volt pár fölös raklapunk. 
Az ojjektum tetejéről a beöntés (jajj)
Az úgy volt, hogy Husi küzdötte fel a talicskát ide olyan 40szer, én és a nővérem pedig (köszi Hugi!) felváltva vagy be, vagy ki lapátoltuk a kavicsot. Egy napi munka, de nem kacagtunk sokat közben. :/

Na de a végeredmény ilyen lett. (nem a feltöltés utáni kép, mert itt már befigyel egy radiátor, illetve már be van vezetékezve a ház víz és fűtésügyileg is. :D)






Ez pedig a fürdő. Balra pedig a házi vízmű aknája.

És tudjátok miért van ennyi raklapuk??? Na az is nemsokára kiderül. :D Az biztos, hogy vagy zseninek tartotok majd, vagy teljesen agyalágyultnak. :D


2014. december 4., csütörtök

Pá-pá penész, ágyő doh szag!! Isten hozott derékfájás....

Miután felkerült a lambéria az istállóba, kicsit hanyagoltuk a ház ezen részét, kezdődhetett egy olyan munkafolyamat, ami azt hiszem egyikőnk kedvence sem lett.

A vályogházak 95 százalékának problémája a vizesedés, penészedés, dohos szag. Ezekkel szemben kívül és belül is védekeznünk kell.
A külső védekezésről majd csak tavasszal esik szó.
Most a belső párásodás okozta "kellemetlenségeket" előztük meg. Sokan mondják, hogy a parasztház vizesedik és dohos, és penészedik. Sajnos igaz. DE CSAK AKKOR, HA NEM MEGFELELŐEN KEZELJÜK A PÁRÁSODÁST. A gipszkarton, cementes fal, diszperzit, párazáró fólia, beton aljzat, plafonig csempe biztos nem jó. Ezeknél tuti elkönyvelhetjük a dohosodást, vizesedést és penészt.

Hogyan iktassuk ki a kellemetlenségeket?

Nos a belső védekezésről lesz itt most szó.

A házat a megvétel előtt már 5 évvel nem lakták, nem szellőztették, ezen kívül 2 szobában beton volt. Ezt rögtön feltörtük, így minden helyiségben a nyers és baromira vizes föld kandikált ki.
A beton feltörés után nem penészedett semmi, csak iszonyat doh szag volt.
 Feltörés után viszont a nedvességet már nem a falak szívták el, hanem szabadon áramolhatott a szobákban, így minden berakott bútorunkon fürtökben lógott a penész. Fújjj. Érdekes viszont, hogy a meszelt falon ennek ellenére sem volt semmi gond.

A fő cél, hogy megakadályozzuk, hogy a padlóig eljusson a nedvesség. A földnek, ami a beton alatt van kapilláris tulajdonsága van, vagyis szívja fel a vizet, mennie kellett. Ezért minden egyes szobában 30 cm-t kiástunk, és 4-8-as osztályozott kaviccsal töltöttük vissza. Ez nem szívja a nedvességet, ha pár centiig fel is jut, visszacsapódik, és lefolyik oda, ahonnan jött. Muhahhhhaaa A 70 négyzetméterre összesen 30 tonna kavicsot hordtunk be +5 tonna a tornácba. Ehhhh. A derekunk nem szerette.

Kezdődik az ásás

- 30 cm

Már majdnem kész a feltöltés

Tádááááá

Bár még pár bejegyzéssel arrébb vagyunk, de elmondhatom a kétkedőknek, hogy bejött. Friss illat van, semmi dohszag vagy penész immár már 3 hónapja.

Az istállót nem kellett kiásnunk, mivel nincs egy szintbe a szobákkal. A szobákat a tornác megemeli, így egy tornácnyival lejjebb van az istálló. Ezt "csak" fel kellett töltenünk, de nem a többi szobával egy időben, mert ide még falat kellett húznunk, ajtónak utat bontani. De azt majd egy következő bejegyzésben.

2014. október 13., hétfő

Az istálló átalakulása 1.

Nos mivel a ház megvételkor a lakható rész 45 nm volt, tudtuk, hogy az istállónak is át kell alakulnia. Így lesz/lett egy 70 nm belőle.
De nem kell ám előre rohanni.

Először is kipakoltunk mindent, szétszedtük a szénatartóetetőizét (vagy mifene volt az).

Innen indultunk:

 Ebből lakórészt??? Vhhááááá!!!!
Na majd meglátjátok. :D


Először is a plafon megoldáson törtük a fejünk. Mivel olyan 5 év múlva szeretnénk egy teljes tetőcserét, így nagyjából ideiglenes, de nagyszerű megoldást eszeltünk ki. Ez pedig a lambéria.

Először is lebontottuk a felső padlást. Jó sok deszka, por, mindenféle rágcsáló és egy dugig tömött fészket is találtunk. Sajnos későn. A pakolásnál derült ki, hogy jól el lett dugva a kis menedék, így a bontást 4 fiókából csak 3 élte túl. :( De a fészket megtaláltuk, és visszahelyeztük a padlásra, onnan pedig szépen pár hét múlva kirepültek. :D

Na szóval leszedtük a felső deszkákat. Ilyen volt:



Majd jó sok munkával később ilyen lett:



Majd nekiestünk a vakolatnak is, totálisan levertük, és előbukkant a szép vályog fal. 
Komolyan mondom, ha nem lenne olyan kényes a zártságra, a hálóban (istálló egyik része) meghagytam volna egy egész falnyit, csak egy üveglapt tettem volna csak elé. Annyira király lenne, nem? Na de a szellőzés az mégis csak fontosabb. Pár nap múlva amúgy is csak egy beizzadt üveget találnék. :/

Újabb takarítás után következhetett a lambéria felrakása. Elég nagy eltérés volt a két fal egyik majd másik szálén mért távolságnál, így úgy döntöttünk (vagyis a nagyobb szájú, és az nem én vagyok), hogy középen kezdjük, mert az utóbb hozzáépített spájz fala tuti párhuzamba van a falakkal.  Tévedtünk.. De nem baj, azért sikerült.

A lambériát a felrakás előtt fenyőszínű vékony lazúrral kezeltem, a hátulját pedig a penész és rágcsálók távol tartása miatt mész és rézgálic oldatával kentem át. 

Íme:


A gerendák is kaptak a meszes/rézgálicos fürdőből. Bár ramatyul néznek ki, a látszat csal. Egy százas szöget 1 cm-nél beljebb nem tudtam beverni, pedig nagyon próbálkoztam.
 
Sajnos a keretről nem készült külön kép, amit körben felraktunk. Ezt a falhoz erősítettük. Ezek tetőlécek, amelyeket szintén kezeltünk. Vízszintesen helyeztük őket körbe, miután bemértük, melyik gerenda van a legmélyebben, mert ugye azok sem voltak egymással egy síkban. Miért is ne...
Szóval feltettük a keretet körbe, majd a gerendák alján is végigfuttattunk egyet egyet, hogy itt is meg legyen a vízszint.

Majd kezdtük középről. :D


  És az eredmény. Sokat dolgoztunk vele, de megérte:




Felülről természetesen kap jó vastag szigetelést és felső lépésálló takarást, de azt majd egy másik posztban teregetem ki. :D

Nemsokára jövök a folytatással!


Pöcök



2014. szeptember 30., kedd

Akkor kezdjük .... 1. Ablakposzt

Szép napokat mindenkinek!

Régen írtunk ugye? No nem azért, mert tétlenkedtünk! Ellenkezőleg. Mondjuk úgy, nekünk már senki nem mondhatja joggal, hogy nem tudjuk, milyen is az a kemény munka.

Ahhoz, hogy a ház költözhető legyen úgy, hogy közben nem akarjuk totálisan átlényegíteni azzá, mint ami nem, sok idő kellett, tisztelet a ház és egymás iránt, és persze sok sok türelem.

De tudjátok mit? Aki vályogot akar, annak azt mondom, kemény munka áll előtte, de nagyon is megéri!!

Na elég legyen!!

Kezdjük.

Még nem nagyon dugtuk össze a fejünket, hogyan és mivel kezdjük a dokumentálást, így leírom azt, ami csak az én munkám volt, ehhez nem tud a Zuram kommentálni, max azt, hogy hiperszuperügyesvagyok. :D

Ablakok.
Arról már beszámoltunk (még tavaly :D:D), hogy bizonyos ablakokat és ajtókat felújítottunk, illetve ajtók helyett is érkeztek új ablakok. Természetesen fából.
Egyetlen szoba, amihez nem nyúltunk, az az első szoba, azaz a  gyerekszoba ablakai. Ezek külső szárnyai thermo üvegeket kaptak, mert már a statikus is megjegyezte, hogy milyen csodás állapotban vannak. 60 éve köszönik szépen, jól vannak.

Tudtam viszont, hogy nem lesz egyszerű velük, mert mindenképpen lazúrozni szerettem volna az új ablakokat, hogy megmaradjon a fa szépsége, így a régi ablakok igen csak furán néztek volna ki mellettük fehérre mázolva. Szóval a régi barna festéknek mennie kellett.

Na de hogyan?
Áhh, nagyon ügyes leszek, és csiszolok. Géppel, ahol pedig nem érem el, ott két pöti kis kezemmel.
Így is tettem.Majd miután kinyírtam egy delta csiszolót, majd elpazaroltam több csomagnyi csiszolóvásznat 2 db ablakra úgy döntöttem, drasztikus leszek. Jöjjön a KROMOFÁG!!!!

Régen volt a zöld üveges löttyös cucc, ami baromi erős és durva szer. Apukám sokszor adott vele a vasnak. Na ez ma már nincs. Helyette van a brutál drága, takonyszerű cucc. Egy fajta. Ne is keressetek más márkát, egy van.... annyira jó, nem?
Ráadásul én egy 3 és 2 osztatú, dupla szárnyas ablakra elhasználtam öt, azaz 5 tégellyel. Ha nem lett volna szép az eredmény, akkor nagyon ideges lennék.

De a lényeg, hogy csodásak lettek az ablakok. Rengeteg munkaóra van bennük, de annyira megérte, mert imádom őket!


Hogyan csináltam?

Először is fogtam egy ablakot. Nem árt :D
Mindig csak annyi részt festettem le, amennyivel olyan 10 perc alatt végzek. Tanácsos jól szellőző helyiségben csinálni. Szabadban nem annyira jó, mert hiába a takony jelleg, mégis hamar szárad, és visszarökönyödik a fára a festék.

Miután felkentem, kb 5 percet vártam. Sok esetben nem rántja össze a festéket, ahogyan én is vártam, max kicsit kifakítja, de sokszor ez sem látszik. Szóval olyan 5perc után spaklival meg lehet nézni, mennyire ragaszkodik még a  festék. Amikor nekikezdek a vakarásnak, akkor kenem le a következő 10 perces mennyiséget. Így olajozottan folyik a munka.
Az első réteg kromofágozásnál vakarj le amennyit csak tudsz, majd ha marad imitt amott festék, akkor csak a festéket kend, a fára már ne menjen sok oldószer, mert azt beissza, és később esetleg kiüthet (ezért is kell majd átsimogatnia  felületet denaturált szesszel, lásd később).



Miután a fa előbukkant mindenhol az ablakon, én még drótkefével is megsimogattam kicsit. Főleg a domborúra mart részeknél. Szuper jól lehozza a nem látható maradékot is.
Ezután denaturált szesszel jól átdörzsöltem a felületet mindenhol, hogy a maradék kromofágot eltüntessem. Majd jön a csiszolás. Gépel, ahova pedig a gépsas nem ér, ott képpel. Ezután portalanítom a felületet, majd újra denaturált szesz éssssssss  ...... jöhet a festés. :D

Én vékony lazúrt használtam, mert időtállóbb. Nem pattogzik fel. Igaz olyan 2 évente érdemes újra festeni a felületet, de előtte elég egy kis csiszolás. A festés vele pedig gyerekjáték.


Régi és új
Vakarás után
Vakarás előtt





A különbség azért érzékelhető remélem. Azt vettem észre, hogy lehetséges imitt-amott más fajta fát használhattak, ezért is akadnak más színű felületek. Husi például a felújítás után érzékelte, hogy van az ablakoknak párkánya is. :D Szuper a megfigyelőképessége.

Számomra ez csodás változás, főleg, hogy én csináltam és főleg úgy, hogy soha életemben nem csináltam hasonlót. Szuper vagyok, na... :D

Egy szó mint száz, vágjatok bele. Ne cseréljétek ki, ha meg is menthetitek. Ezerszer értékesebb lesz, ha a két kezed és a szíved adod hozzá!


Pöcök


2014. szeptember 4., csütörtök

Jelentkezés.

Szégyenlem magam, mert rég nem írtam. Úgy terveztem, hogy rendszeresen beszámolok a haladásról.

Részletes beszámoló szerintem már csak költözés után lesz. De akkor leírok mindent töviről hegyire. Addig ülepszik még egy kicsit az információ. :)

Lesz itt minden. Címszavakban:
- Tanulságos tapasztalatok szakikkal kapcsolatban.
- A pénzt az folyik.
- 35 tonna kavics a házba (milyen változásra képes?)
- Hajópadlózás
- párnafa helyett raklap (micsodaaa?)
- vizesedés jelentés
- időbecslés
- lelki felkészülés (a nehézségekre, úgy mint sok munka, spórolás, lemondás, rugalmasság)
- a tervezés hiánya
- átgondoltság
- alomszék lustáknak de "igényeseknek" :)
- egyéb ötletek
- ami még fontos de nem jut most eszembe

2014. február 20., csütörtök

Amikor az asszony feje belesajdul, avagy ... vegyük vissza az igényeket.

Többször rájöttünk már az egy év alatt arra, hogy egy parasztházba való költözéssel bizony nem vihetjük magunkkal korábbi életünket. (a kicsi, PARASZTházra gondolok, nem a 25 négyzetméterekkel bíró nemes házakra)
Persze aki parasztházat vásárol, nem a megszokottra vágyik. Valamiért változtatni akar, magán az életstílusán.

Mikor először készítettük el a mérések alapján az alaprajzot, akkor tudtuk, hogy kicsi.
Régen minek is kellett nagy? Ott volt a kert, egy hatalmas lélegzet, mikor kilépsz az ajtón és tiéd a világ.
Bent csak aludtak, mikor lement a nap beszélgettek, összebújtak, mint a nyulak az odúban. És nem hallottam időstől egyszer sem, hogy rossz lett volna a gyerekkora, még világháborút megélttel sem.

Ma?
240 négyzetméter nem elég, kell gardrób is a sok ruhának, 40 négyzetméteres gyerekszoba, ahol a gyerekek 2 négyzetméteren játszanak, mert a sok műanyag vackuktól nem férnek, és még sorolhatnám.

Nálunk is így van. Nem vagyok én különb, mint más, csak szeretnék az lenni...

Egy évvel ezelőtt léptünk ezért.
És most, ahogyan közeledik a költözés, ismét lépnem kell egy nagyot.
Nem férünk be a házba úgy, ahogyan most vagyunk.
És nyilván nem az emberekből kell lefaragnunk. :D

Lefaragunk a ruhákból, játékokból, hasznavehetetlen, kirakommertolyanjólmutat dolgokból.
Nem lehet 3 méteres konyhám, mert csak 180 cm-nek van hely, de sok embert vendégül láthatok. Nem lehet nagy sarokkanapém, mert nem fér be, de tervezhetek sajátot.
Nem lesz nagy épített előszobafalam, mindent elnyelő szekrényekkel, de lesz karos ládám, amibe elfér az aktuális cipőkészlet.

Szóval 70 négyzetméterem van, és leizzadtam, míg elterveztem a berendezést.
De amíg izzadtam, csiszolódtam, levedlettem a felesleges dolgokat, és tiszta lappal indulok, mert a Ház folyton tanít, megmutatja nekem, hogyan éljek jól benne. És tudom, hogy ez csak előnyünkre válik.

Ez az alap