A következő címkéjű bejegyzések mutatása: #husi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: #husi. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. május 27., szerda

Anyagiak

A pénz az folyik. Amit kiszámoltál kevés lesz.
Viszont van egy módja, hogy reálisabb képet kapj:

Amit kiszámoltál, még ha belevettél is mindent, felfelé kerekítettél, ráhagytál és megszoroztad az egészet kettővel, akkor is kevés lesz, szóval legyen b terved.

Ez az egész az időre is érvényes!

Szakik



Manapság hajlamosak vagyunk mindent rábízni a szakemberekre és várni a sült galambot igaz, nem ingyen. A tapasztalatom az, hogy nem dolgoznak meg a pénzükért. Ár-érték arányban mondhatni pocsék munkát végeznek  (tisztelet a kivételnek) és a későbbiekben is függni fogunk tőlük.
Ha viszont magunk utánajárunk a dolgoknak akkor a munkaköltséget és az adó egy részét is megtakarítjuk ;). Elsőre nem valószínű, hogy olyan munkát végzünk mint egy szakember, de addig kell csinálni amíg működni nem fog. Innentől kezdve pedig a működőképes állapotot mindig elő fogjuk tudni állítani, csak még egy picivel szebben is, ahogy nő a tapasztalatunk. Most nem feltétlenül a villanyszerelésre gondolok, egy-két fokkal veszélytelenebb de drága munkákra. A felújítás során rájöttem, hogy Tibóka (így hívjuk a szakikat) is ember, csak éppen nagyrészt beleunt, kiégett, túlhajszolt hozzáértő. Aki magának csinálja az lelkes. Legalábbis az elején mindenképp. Utána rájön, hogy 2 hét is bőven elég ahhoz, hogy a pokolba kívánjuk az adott munkát bár mennyire is vártuk, hogy elkezdhessük. Mit mondjon az, aki már 20 éve ezt csinálja? Persze, hogy elnagyolt munka hagyja el a két kezét (tisztelet a kivételnek 2x).


Ha egyből a nulláról nem is megy, akkor is mellettük kell állni, hogy ellessétek a fontosabb lépéseket és azért, hogy ne csináljanak hülyeséget.
Lehet azt gondoljátok, hogy "de ők értenek hozzá, tudják mit csinálnak". Egészen addig, amíg nem vályogházról van szó. Nem az ő hibájuk. Egyszerűen máshoz vannak szokva és nincs erejük és idejük arra, hogy elgondolkozzanak vályognál máshogy megy. Nagyon máshogy és ezt nem is akarják elfogadni (a Föld lapos és kész). Ha meg valami nem tetszik, igen is meg kell őket kérni, hogy javítsák ki, mert ez neked így nem jó. Te sem félpénzt vagy játékpénzt adsz nekik. Most nem arra gondolok mikor a végén közlöd velük, hogy inkább mégis keleti fekvésű házat szeretnél és a medence is a másik oldalon legyen. A kivitelezés minőségére gondolok, mert - ahogy már említettem - hajlamosak elnagyolni de zokszó nélkül kijavítják, ha szólsz. (elég sok időt és energiát spórolnak így maguknak, mert nem mindenki emeli fel a hangját így sokszor elég a gyengébb munka)
Sok folyamatnál érdemes elgondolkodni azon, miben más egy vályogházas munka mint egy sima, mert más nem fogja ezt megtenni helyetted! Írok egy példát, de tudnék egy párat: fűtéscső a radiátorokhoz a padló alatt. A szaki pusztán jóakaratból a legrövidebb utat választja, hogy eljuttassa a csövet A-ból B-be, mert neked úgy olcsó, neki egyszerű és a beton úgyis megy majd rá. De hopp, lehet te nem is akarsz betonozni a vályogban, mert mondjuk hajópadlót szeretnél és neked jobb lenne ha a fal mentén futnának a csövek? Jobb lett volna előbb gondolkodnod mert Tibóka ösztönből csinál mindent! Ehhez viszont ismerned kell a munkafolyamatokat, amihez utánajárás kell és akkor már - ha van egy kis kézügyességed és bátorságod - magad is megcsinálhatod.

2014. szeptember 4., csütörtök

Jelentkezés.

Szégyenlem magam, mert rég nem írtam. Úgy terveztem, hogy rendszeresen beszámolok a haladásról.

Részletes beszámoló szerintem már csak költözés után lesz. De akkor leírok mindent töviről hegyire. Addig ülepszik még egy kicsit az információ. :)

Lesz itt minden. Címszavakban:
- Tanulságos tapasztalatok szakikkal kapcsolatban.
- A pénzt az folyik.
- 35 tonna kavics a házba (milyen változásra képes?)
- Hajópadlózás
- párnafa helyett raklap (micsodaaa?)
- vizesedés jelentés
- időbecslés
- lelki felkészülés (a nehézségekre, úgy mint sok munka, spórolás, lemondás, rugalmasság)
- a tervezés hiánya
- átgondoltság
- alomszék lustáknak de "igényeseknek" :)
- egyéb ötletek
- ami még fontos de nem jut most eszembe

2014. február 16., vasárnap

Sárból várat

Ahogy közeledik a tavasz, sűrűsödnek a bejegyzések. Nem hagyott nyugodni a vizesedés. Amint a képeken is látszik, úgy döntöttem, hogy egy kicsivel az alap alá ások a fal mentén, így megbizonyosodva arról, több vizet nem kap a fal. Közben még egy elmélet született, amiből más is tanulhat, megfigyelhet:
A foltok a falon lehet csak a száradás nyomai. Annál is valószínűbb ez, mivel - mint utólag kiderült - a föld szintje nem volt magasabban mint az alap. Talán pár centivel, de semmiképpen sem annyival, hogy így átázzon a 40-50 centis vályogfal.
Szóval a vizes falra ment a vakolat. Nyáron a víz, ahogy kidugta az arcát a vakolaton, a napsugár egyből elpárologtatta. Nyoma sem volt. Most, hogy nincs olyan erős napsütés, a víz feltorlódik a falon. Ennek ellenére a kiásást megcsináltam, kb. negyed órát vett igénybe.
Nem bántam meg. A kis golyót a bent kiásott agyagos földből gyúrtam. Bármennyire is agyagos a föld, ha nem nedves, ilyet nem lehet belőle gyúrni. Amint kiszáradt, kemény lett mint a beton. Ez az egész csak jobban megerősített abban, hogy kell a 20 centis kavicsréteg. Remélem beváltja majd a hozzá fűzött reményeket.




Elég jól megfigyelhető, hogy az alap fölött van egy sor tégla. Kb. a tégla szintjén volt a hajópadló. Ezt követendő példának tartom. A penészedés és a vizesedés ezek szerint mind azért volt, mert befelé lejtett a tornác.


Erről a vizesedésről beszéltem. A repedésekről még nem is írtam. Sajnos több falon megjelentek. Kizártam, hogy a kevés cement okozta, mert vannak olyan falak, ahol egy repedés sincs! Minél kevesebb idő telt el az alapozó és a fedőréteg felvitele között, annál több repedés van. Az alapozó réteg ezek szerint - a vastagságtól függően - nagyon meg tud repedezni. Ha nem várjuk meg, hogy megszáradjon és "kirepedezze" magát mielőtt a vékony, fedőréteget rávisszük, akkor azt is megrepeszti. 

Ilyen nedves agyagos föld volt a házban, 5 centi mélyen a padló alatt! Meg kell szüntetni a hajszálcsövességet.

70 éves szigetelőréteg? Számomra már csak annyit jelent, hogy annak idején igényesen építették.

2014. január 23., csütörtök

Nemrég látogatást tettünk a kis házunknál. Egy dolog ami említésre méltó, az pedig a tornác oldali fal. Ez az, ahol a felújítás előtt is vizesedési problémák voltak. (Paraszt wellnesses kép jobb oldala)

Új tapasztalat:
Bár nyár végére szinte csont száraz lett a fal (kívülről) most mégis gyengén vizes. Tisztán látható, hogy alulról szívta fel. Már legelőször kizártam azt, hogy a külső oldalról (a tornác felől) szívja a vizet, hiszen ott van egy 20-30 cm vastag kavicsréteg. Az van lebetonozva. Szóval maradt a belső oldal, ahol igazából még nem sok változás történt. Ott ellenőriztem a homok nedvességtartalmát és bizony elmondható, hogy ha vizet nem is tudnék belőle facsarni, de szitálni sem lehetne. Apró golyócskákat tudtam belőle gyúrni.

Bele sem merek gondolni, mi lenne ha le lenne betonozva, mert a víz nagy része még így is elpárolog a padlóról. Talán ások egy 20 cm széles árkot az alap tetejéig a fal tövénél, hogy a víz ne férjen a falhoz. Aztán tavasszal indul a munka.

A teljes belső területen ki fogom cserélni a homokot kavicsra. (mert ugye a kavicsnak nincs kapilláris hatása, így nem fogja felszívni a vizet és a falhoz vezetni)
Itt is lejjebb adtam az igényeket. 30 cm homokot akarok leszedni és 20 cm kavicsot feltölteni. A másik 10 cm marad a párnafának és a hajópadlónak. Hajópadló ügyben nagyon jó ötletet találtam, de előbb majd a tapasztalat.

Inkább leírom:
Semmi képen nem szeretnénk bolti hajópadlót. Az olcsó vékony, a drága meg drága. Arra gondoltunk, deszkákat fogunk legyalulni (szerintem érdemes mind a négy oldalt, mert így az alsó oldal is ellenállóbb lesz) és ezeket fogjuk hajópadlóként használni. Csakúgy mint régen. :)
A nagy találmány: nem fogjuk a párnafákhoz szegezni őket, mert valószínűleg száradni fognak. Ha a fa szárad, akkor összemegy. Ha összemegy és nincs sín közte (csak így, magyarul) akkor rés lesz köztük. Inkább egymáshoz fogatjuk a hajópadlókat tiplivel. Így ha évek múlva megjelenik a rés, az utolsó deszkát kivesszük és beteszünk egy nagyobbat. Na? Én ezt a technikát nem ismertem eddig.

Remélem ezt a kis vizesedést a fal és a vadi új vakolat nem sínyli meg nagyon. :/


2013. július 21., vasárnap

Felújítás



Annyi minden történt az elmúlt két hét alatt, mégis megpróbálom belesűríteni egy giga bejegyzésbe, mellőzve a sallangokat:

Az előkészületek:

Ha nem is a teljes munkát vállalja az ember, de az előkészületeket mindenképpen érdemes saját magának megcsinálnia.
-        - Egyrészt mert pénzt spórol vele. (az árat az előtt kell megbeszélni, mielőtt közölnénk, hogy mi csináljuk az előkészületeket, így utólag semmiképpen nem tudják majd mondani, hogy azt már lefogták)
-         - Nálunk előjött az előkészület alatt olyan hiba, aminek az okát még a statikus is félremagyarázta, így időben fel tudtunk készülni az OK kijavítására.
-         - Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban beletesszük a két kezünk munkáját a házba, aminek manapság már nem adunk olyan nagy hangsúlyt.

Vakolatbontásnál ne tévesszen meg senkit, hogy sok helyről szinte magától leesik a vakolat. Ez nem garantálja, hogy mindenhol ilyen könnyű dolgunk lesz. Ha be van rabic / dróthálózva akkor főleg nehézkes munkára kell készülnünk. Nekünk nagyon sokat segített egy vésőgép, amit 20 ezerért már megvehet az ember, de ha egyébként nem használjuk ki, érdemesebb bérelni pár ezresért és az ipari minőséget nyújt. (nem kell 10 percenként 20 perces pihenőt tartani a gép melegedése miatt) De ezzel a géppel is megvolt a vakolatverés 2 nap alatt egy durván 70 m2 es belterületű házon.



Ez az a hiba, amiről már írtam. Szinte az összes vályogházas hiba amivel találkoztam a víz miatt volt. Itt sincs ez másképp. Amint a képeken látható a tető oldalán lefolyó víz nem a csatornában landolt, hanem egy pontra gyűlt össze a ház sarkában (nagyon veszélyes!) és tette a dolgát, vagyis utat tört magának, gyengítette a talajt. Ha bárki hasonló repedést talál, egy vízmérték segítségével könnyen ellenőrizheti, mi újság. Na, nem mintha a vályogházaknál minden vízszintben és „vízfüggőlegességben” lenne, de azért egy nagyobb eltérés talán már nem csak az építők „hibája”.
Ezt a hibát úgy orvosoltuk, hogy kiástunk a saroknál mindkét irányban 1 métert, bő fél méter mélyen (talajvíz már meg is jelent), minimálisan aláástunk az alapnak egy 10 cm-t (ott az alap alja és a 70 éves ház köszöni, jól van) és kiöntöttük hígabb betonnal, hogy befolyjon mindenhova. Azt hiszem alátalpalásnak hívják. Filléres megoldás, de talán elegendő, és nincs túlbonyolítva. Ezt a folyamatot nem szabad egyszerre nagy területen (szerintem legfeljebb 1-2 méter) elvégezni, mert megcsúszhat a fal.
Amit még észrevettem a vakolatverésnél, hogy a vályogról sokkal könnyebben válik le a vakolat, mint a tégláról. Tehát ha van tégla is a házban, akkor a vésőgép szinte nélkülözhetetlen.

Az előkészületekhez sorolom még az új vakolat idő előtti kipróbálását, amit én sajnos kihagytam. Mivel szerettem volna vakolni? 3 rész homok, egy rész mész és valamennyi minimális cement. (1 m3 homok, 1/3 m3 mész és 50 kg cement) Ehelyett milyen arányban voltak? Csak sejtéseim vannak…
Keverővel nehéz kiszámolni az arányokat és az ember fejét teledumálják olyanokkal, hogy a sok mésztől megrepedezik majd a vakolat, stb. Ha előtte kipróbálom akkor mutogathattam volna a falra, hogy nézzétek tibókák, ott van a falon már megszáradva és nem repedezett meg, ilyet szeretnék! De ezt nem tudtam megtenni, mert nem próbáltam ki előtte. Nagyon nem lehet rossz, mert porózus maradt. Tehát körömmel meg tudom kaparni. Így talán valóban engedi majd a párát is távozni a vályogból.

Ha már itt járok, érdemes megjegyezni, hogy semmi esetre sem érdemes elkapkodni a vakolást. Úgy értem, hogy a rétegek között időt kell adni a száradásnak, mert a sok „jó tanács” ellenére mégis repedezett lett a fal. Kiderült, hogy a vakolat 3 cm vastagság alatt vakolat, felette valami teljesen más. Ha az új simító réteget a még meg nem száradt vastag vakolatra visszük fel (ami valószínűleg fog repedezni a vastagsága miatt, még ha 3 centi alatt is maradunk) akkor a vastag vakolat meg fogja a vékony fedő vakolatot is repeszteni. Szerintem még ezzel a mészhabarccsal, amit fentebb említettem, körbe fogom „glettelni” az egész házat.

A porózusság miatt jobb, ha nem élünk az éles sarkokkal. Folyamatosan (már a munkák alatt is) töredeznek le és javítgatni kell őket. Ebből gondolom, hogy régen is pont ezért voltak „kerek sarkok”. Én jobban is szeretnék (szerettem volna!) kerek, természetes sarkokat, de ezúttal a gyengébbik nem erősebbnek bizonyult.
Az előkészületes részt a tervezés fontosságával zárom. Olyan többletmunkák jönnek be, amikkel nem lehet számolni. (hibás sarok kijavítása, onnan a felesleges föld elhordása) Ha az ember kőművesekkel csinálja, nem csak az ideje de a pénze is bánja. Ha nem jól osztja be az idejét akkor még több ideje és pénze bánja.

Ha lehetőségünk van esőben megfigyelni kedvenc házunkat, akkor fogjunk egy esernyőt és járjuk jó párszor körbe. Kezdjük a tetőnél kívül, nézzük meg a cserepeknél (különösen a kémény körül), az oromhoz közel (ahol a fal merőleges a tetőre és a tetőig megy) na meg persze a csatornát. A csatorna jó dolog, de csak ha jól működik. Ha van benne valahol egy hiba, ahol a már összegyűlt víz ki tud folyni, akkor ott koncentráltan rongálja az alapot, falat. Ezt nagyon hamar (nem hetek, inkább napok vagy órák kérdése alatt) ki kell javítani! A padlás is beszédes lehet esőben. A csatorna kifolyó nyílásától szabad az út a víznek? Minél messzebbre elvezeti a vizet a háztól, annál jobb.

A víz miatt volt még egy nagy hibánk, ami miatt nagyobb baj is lehetett volna. Azt már a vásárlásnál észrevettük, hogy a tornác a közepénél medenceszerűen meg van süllyedve. Tudtam én, hogy ki kell javítani, mert vizesedik tőle a fal, de arra nem számoltam, hogy a tartóoszlopok jobban károsodnak. A vályogházak alapja ha van nekik inkább terméskő. Ezekbe a kövekbe befolyik a víz/megszívják magukat vízzel és egy-két fagy szépen elaprózza őket. Tartanak úgy is, csak hajlamosabbak oldalra kimászni az oszlop és az alap alja között. Ez történt nálunk is, miután lebontottuk a tornác szélét. Lélegzet eláll, 2-3 ima, majd jöhetett is a zsalu és a beton. Hosszú távon arra az oldalra is kerül egy 15-20 cm vastag lábazat, bevasalva, odavasalva a tornác többi részéhez.
Amit még a felújításról és egyéb szakmunkát igénylő dologról tudni érdemes. Ne higgyük el Tibókának, ha azt mondja, útban vagyunk és jobb lenne mindkettőnknek, ha nem lennénk ott, mert biztos egy-két dologra úgy kell néha felhívni a figyelmüket. Az esetek többségénél gyorsabban megy a munka, ha a tulajdonos a közelben ólálkodik és figyeli a folyamatokat. (még szép, hogy nem szeretik, ha ott van az ember) Egy idő után hajlamosak lehetnek nem úgy dolgozni, mintha a sajátjukat csinálnák. Sőt, egy idő után az ember a sajátját is hajlamos elnagyolni. (tapasztalat) Olyankor jól jön egy-két jó szó az ügy érdekében. (nincs kedvük 1 cserép miatt lemászni a tetőről és feltesznek valami szart, esetleg nem oda valót, stb.)

Zárszóként elvarrnám a vízvédelem szálait, amit a felújítás alatt hímeztünk. Összegezve, a fentről jövő víz támadását az új kéménnyel, a kéménygallérral, az orom kijavításával, a csatorna kijavításával, a már meglévő hibák okainak megszüntetésével, a tornác kijavításával megszüntettük. A víz föntről jön, mi összegyűjtjük és elfolyatjuk a háztól jó messzire. De ez a víz alulról is támad. A homok a kapilláris hatás miatt felszívja a vizet és kipárologtatja a felszínén. (doh szag, párás levegő, penész) Ennek megakadályozása elméletileg nem nehéz, gyakorlatilag nem olyan drága, ha jókor csináljuk (nem kész háznál), de sok munkával jár.  A kapilláris hatást megszüntethetjük, ha a felső homok réteget kicseréljük kavics rétegre. Fontos, hogy osztályozott kavics legyen, mert a sóderben vannak homokszemcsék és ott is érvényes valamennyire ez a hatás. Mi 4-8 as (mm) kavicsot vettünk és abból tettük a tornác betonja alá 30 cm-t. Erre ment rá a beton. Tapasztalatokról évek múlva tudunk beszámolni, ha csont száraz lesz a ház. (vagy nem :D)
Ezt a formációt fogjuk követni bent is. A felső 30-40 cm réteget levesszük és helyére ez a 4-8 -as kavics kerül majd. Erre jönnek rá a párnafák. Na de mindent a maga idejében!

Még egy kis kiegészítés: szerintem nem mindegy, meddig tart a tornác és a padló szintje.
Legyen itt egy kis magyarázat képekkel, majd két kép a házról:





2013. június 30., vasárnap

Áldozatok

Az elején bele sem gondoltam, hányféle áldozatot kell majd hozni annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a saját házhoz, kertészkedéshez, állattartáshoz. A természethez.
Minden látogatótól megkaptam, mennyi munka van még ott. Olyan sokszor és annyi embertől hallottam, kicsit meg is ijedtem ettől az egésztől. Ezen a ponton még nem volt tapasztalatom a munkával kapcsolatban. Most már elmondhatom, hogy nem csak tudom, de a saját hátamon, derekamon, kezeimen és egész testemen érzem ennek valódiságát.
Valami viszont nem változott és fel sem merült bennem: a 'soha fel nem adom' érzése. Mert ez az életünk, így döntöttünk! Innentől fogva viszont nem igazán számít mennyi munka van, mert el kell végezni.
Hétvégente távol a családtól, mert a telket rendbe kell venni, készülni a munkálatokra és egyéb feladatok, melyeket csak leírni könnyű. Ezenkívül a fű nő, a természet nem vár, nincs tekintettel a többi munkára, a sajgó végtagokra és az időhiányra sem. Több mint 3 ezer négyzetméteren rengeteg feladat van amit hétről hétre akkor is el kell végezni, ha még nem lakunk ott és nincsenek állatok. Mindennel együtt csodálatos érzés. A természettől, vagyis magamtól függők. Az, hogy időben megcsinálom amit kell, felkészülök amire kell csakis rajtam múlik. Kitalálhatunk indokokat, miért nem sikerült, miért nem volt idő és a szélbe kiabálhatjuk. Ettől még nem fog megjavulni, megváltozni, elkészülni csak ha veszünk egy nagy levegőt és mi változtatunk rajta! Legalább még egy évre vagyunk az ott alvástól, de már most sokat tanultam az életről ettől a háromezer  négyzetmétertől!
Aki belevág az mindenképpen felad valamit. Vagy a régi életét vagy az újat. Az áldozat valaminek a feladása valamiért cserébe. Az áldozattal energiát veszünk el, hogy valami mást tápláljunk vele.
Ezért a célra vezető úton nehezen, de szívesen áldozok.

u.i: 1 hét múlva kezdődik a külső felújítás. Tapasztalat és képmegosztásra felkészülni! :D

2013. április 7., vasárnap

Nyílászárók

Hozzáírok egy-két kiegészítést az ablakos témához, férfiszemmel:

Pöcköm bejegyzéséből gyönyörűen érezni, hogy nem kell feltétlenül - és ész nélkül - kikapni a régit és berakni az új ablakot. Nem csak ár szempontjából előnyösebb felújítani, de sok rejtett vesződségtől is megmentheti az embert az ó védelme. Vályogházaknál (mint utólag kiderült) sokszor az ablak/ajtó keret tartja a fölötte lévő súlyt. Főleg, ha redőnyös az ablak. Beláthatatlan következményekkel járhat egy nyílászáró kivétele, szóval csak akkor kezdjünk bele, ha megvan bennünk vagy mellettünk a szakképzettség és muszáj. :)
Természetesen ha lesznek új ablakok olyan ablakok helyett amiket nem érdemes megmenteni, vagy ha majd az ajtó helyére ablakot szeretnénk, azokat is hőszigetelt üvegekkel és fa kerettel fogjuk készíttetni.
Egyébként a felújítást a fiúk félig a műhelyükben végezték, félig helyben. A zárakat vagy kicserélték vagy beállították. Minden pöccre megy.

A páramozgástól egy kicsit tartottam. A szigetelésekkel úgy gondoltam nem lesz megfelelő a szellőzés. Szerencsére a kéményekre most semmi nincs kötve (talán már említettem), egyelőre minimális szívó erővel gondoskodnak a megfelelő páramozgásról. Volt olyan időszak, hogy egy hétig nem tudtunk szellőztetni, de az ablakokon egy csepp pára nem volt! (ha sok időt töltünk a házban másnapra látható egy kevés pára az ablakokon, de - gondolom - a kéményeknek köszönhetően lassan de állandó jelleggel távoznak.

Az egyik kéményt később is valami hasonló páraelszívónak szeretnénk megtartani. Ingyen van, hiszen nem kell hozzá elektromosság, csak a magasságkülönbség működteti. (minél nagyobb a távolság a kémény teteje és a házban való lyuk között, és minél szélesebb a kémény, annál nagyobb lesz a huzat, az állandó elszívás a házból)
Nem kell valami óriási szívóerőre gondolni, tekintve, hogy 14 cm es a belső átmérője, de azért az öngyújtó lángját szépen behúzza. Ez a gyenge szívás pedig napi 24 órában megy és teljesen ingyen!

Persze ha fűtjük majd a házat, akkor kellemetlen lehet a kéményen (szellőzőcsövön) távozó meleg, de éppen ezért akarom majd egészen a talajig levezetni ezt a bizonyos nyílást. (ott a leghidegebb a levegő, azért nem olyan kár, mintha 2 méter magasságból szívja ki a meleg levegőt)

Számolás ide, szakmeber oda, a gyakorlat és a tapasztalat azt mutatja, hogy egy ilyen kémény képes elvezetni a házban keletkezett párát.A vályogházban pedig keletkezik, nem kell hozzá emberi jelenlét. (talaj felől, falak alsó részéből)
Az egyenletben ugyan nincs még benne az ember, pedig mi aztán termeljük a párát rendesen, de az emberrel együtt járó szellőztetés sincs! Ha nincs kémény, vagy kevés lesz az egy kémény, akkor bővíthető/helyettesíthető a "rendszer" csövekkel is.

Vannak még passzív házak megvalósításából kölcsönvett terveim fűtésre, hűtésre, de ezeket majd később, ha tapasztalatom is lesz róla. (vagy legalább a megvalósítási szakaszban lesz)
Addig is mindennemű tanácsot, javítás és ötletet szívesen veszünk!

2013. február 17., vasárnap

Samu Úr

Ötödik bejegyzésem:

A betontörés a vésővel nem olyan kellemes mint gondoltam. Feltörtem a régi és leendő konyhában a padlót ezekkel, de senkinek nem kívánom. A nappaliban és az ex-kamrában már azon filóztam, hogy bérelek egy bontókalapácsot. Sajnáltam azt a pár ezrest így vettem 22 ezerért egy vésőgépet, gondolván, hogy 5 centi betont bír. Egyszer majd csak veszem hasznát...
Most még jobban sajnáltam azt a pár ezrest a bontókalapács bérlésre, szóval kaptam a fülest, hogy próbáljam ki a 10 kg -os kalapácsot. A vésőgépes tanulópénz egy kicsit soknak bizonyult, de azért belementem, mondván, két nap után behozza azt a 8000 forintot ha tényleg jó.
Jó -e? 45 perc alatt végeztem a nappalival! (120 Ft -os füldugó azért nem árt mellé ha olyan kis helyiséget bontotok mint a kamra) A betontörmelék kihordása sokkal megerőltetőbb volt mint a feltörés. A beton vastagsága 5 és 8 centiméter között volt, nem sajnálták belőle a cementet!

Nehezebb, mint amilyennek látszik 


Könnyebb, mint amilyennek látszik! Azért nem árt egy véső és ahhoz való kalapács a repedésekhez. Amúgy a munka folyt magától, nekem csak fényképeznem kellett!
Husi

A tervezgetés és a valóság

Negyedik bejegyzésem:


Amilyen erősen ragaszkodtunk bizonyos dolgokhoz a felújítással és a házzal kapcsolatban, olyan könnyedén engedtük el őket, ahogy távolodtunk a tervező asztaltól és közeledtünk a megvalósításhoz.
Azt is mondhatnám, hogy néhány vágyunkat – legalább egy időre – félretettük. Azokat, amik nélkül még kényelmesen el tudjuk fogadni leendő otthonunk és tudunk majd ott élni. De be kell látnom, hogy jó pár dolog ezek közül csak papíron működött. A maradékot pedig akkor fogjuk megvalósítani, ha már nem tudjuk hova tenni a pénzünket…
A ház az elején olyan szinten nem felelt meg igényeinknek, hogy ha lett volna egy varázspálcánk, rá se lehetne ismerni. Ehhez képest ma már semmilyen átalakító munkálatot nem tervezünk, ami bontással jár! (kivéve egy kis fürdőszoba ablakot) Inkább falakat fogunk építeni, ajtókat fogunk ablakosítani. Ahogy megismertük a házat úgy vettük észre a praktikusságait.
Ezek mellett legelső célunk a házzal kapcsolatban az, hogy minél hamarabb beköltözhető legyen és ha már ott élünk, jobban tudunk dolgozni a házon.
Megtanultam, hogy mielőtt valamit átalakítanék, azért nem árt megismerni az eredeti formáját, hátha jó úgy ahogy van. Mi meg úgy nekiestünk volna az átalakításoknak, hogy még egy napot sem éltünk előtte a házban. pfff

Husi

Munkák, amiket télen is lehet csinálni

Harmadik bejegyzésem:


Pöckömmel csináltunk egy listát az elvégzendő feladatokról és besorszámoztuk őket. A tervezés nagyon hasznos időtöltés és még élvezetes is egy új tulajdonosnak. Az íróasztal mögött is sok minden kiderül, ami megment minket sok idő és pénz ablakon kidobásától. E szerint a lista szerint nekiláttam azoknak, amiket télen is lehet csinálni.
Két szoba le van betonozva. Az egyiken még cementlap is volt, na meg linóleum. A betont egyébként is minél hamarabb fel akartam bontani, mert így szabadabb a pára útja. Azt hamar megtanultam, hogy ha nem talál utat a padlón át (le van szigetelve, betonozva) akkor elindul a falak irányába és ott jól felkúszik a falba. A beton vékony rétegben (5 cm) még valamennyire átengedi a párát. Ez azért is biztos, mert a linóleum alatt penészedés és nedvesedés volt. Linó ki, cementlap felszed. Na jó, itt két szó de elment vele vagy 6 órám. Köcsög cementlapok! Legjobb a pajszer meg a véső. Na meg a kalapács! (szemvédelemről gondoskodás nem árt, legalább 5x mentett meg a védőszemüveg a szilánkoktól) Még kétszobányi beton és a keményebb akadályok lebomlanak a leendő hajópadló elől!

Bár pár kedves munkatársam felajánlotta, hogy segítenek, de nem akartam ilyen egyszerű munkára ellőni a lehetőséget :) Amúgy is velem volt a három haverom.
 Husi

Vásárlás után közvetlenül


Második bejegyzésem:

A vásárlás előtt eléggé meg van kötve a kezünk. A statikus csak a repedésekből és a látható dolgokból szerezhet információt, de lehetnek elfedett problémák egy nem felújított vályogháznál is. A leendő ex-tulaj viszont furcsán nézne, ha egy vésővel a kezünkben jelenünk meg. J Na de vásárlás után már ne nagyon habozzunk, mert minden nap számít! (Tudom, hogy csak a negatívumokról írok, de a pozitívumokból nem lehet annyit tanulni. Higgyétek el, több pozitív van a vályogban, mint negatív.)
Én már a vásárlás előtt felfigyeltem néhány foltra a déli falon. Hamar kiderült, hogy a tornác valamiért befelé lejt, így a víz odafolyik a fal tövéhez. Ettől a fal átázott kívül-belül. Belül a vakolatot is ledobta, amit a volt tulajdonos –valószínűleg mezei kőművese- cementes habarccsal pótolt. Ez nem volt jó lépés, mert a cement nem engedi át a párát így a víz nem tudott kimenni, vagyis még feljebb ment a falban. Én úgy oldottam meg, hogy levertem a cementes vakolatot. Nem volt nehéz, mert egyben elvált a vályogtól. Alatta a padlót felbontottam, hogy onnan is könnyebben szabaduljon a víz/pára. A kéményeket kitisztítottam, így a huzat kivitte a nedves levegőt és a száradás felgyorsult. Egy hét elteltével – télen - már sokkal keményebbek voltak a vályogtéglák az érintett részen. (a feltárásnál jó egy centire be tudtam nyomni a vályogot, 1 hét után nem lehetett benyomni) Ezzel meg is volt az elsősegélynyújtás egy része és még pénzbe sem került. (frissítés: azért nem volt olyan gyors a száradás mint amilyennek tűnt elsőre, mert valahol még mindig – 90 napja - be tudom nyomni az ujjammal, de valóban sokat száradt)
Észrevettem viszont, hogy az ereszcsatornából a víz közvetlenül a ház sarkához távozik, amit nem szabad hagyni! Másfél méteres pótlás került oda már másnap.
Van még valami, amit megcsináltam. Új zár/lakat került a villanyórára. (gázórát már régebben leszerelték) Nem hagyom, hogy a leolvasó egyedül olvassa le az órát. Sajnos már pénzt kapnak azután, ha találnak babrált órákat, ez meg könnyen kivitelezhető…
Megigazítottam még néhány cserepet, de nem láttam nedvesedést a padláson. Most úgy érzem, kívülről valamennyire már védve van a ház és kibírja a tavasszal kezdődő munkálatokig. 


Ahol a cementes vakolat volt, ott a legmagasabb a víztartalom.

 Husi