A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pára. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pára. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. december 4., csütörtök

Pá-pá penész, ágyő doh szag!! Isten hozott derékfájás....

Miután felkerült a lambéria az istállóba, kicsit hanyagoltuk a ház ezen részét, kezdődhetett egy olyan munkafolyamat, ami azt hiszem egyikőnk kedvence sem lett.

A vályogházak 95 százalékának problémája a vizesedés, penészedés, dohos szag. Ezekkel szemben kívül és belül is védekeznünk kell.
A külső védekezésről majd csak tavasszal esik szó.
Most a belső párásodás okozta "kellemetlenségeket" előztük meg. Sokan mondják, hogy a parasztház vizesedik és dohos, és penészedik. Sajnos igaz. DE CSAK AKKOR, HA NEM MEGFELELŐEN KEZELJÜK A PÁRÁSODÁST. A gipszkarton, cementes fal, diszperzit, párazáró fólia, beton aljzat, plafonig csempe biztos nem jó. Ezeknél tuti elkönyvelhetjük a dohosodást, vizesedést és penészt.

Hogyan iktassuk ki a kellemetlenségeket?

Nos a belső védekezésről lesz itt most szó.

A házat a megvétel előtt már 5 évvel nem lakták, nem szellőztették, ezen kívül 2 szobában beton volt. Ezt rögtön feltörtük, így minden helyiségben a nyers és baromira vizes föld kandikált ki.
A beton feltörés után nem penészedett semmi, csak iszonyat doh szag volt.
 Feltörés után viszont a nedvességet már nem a falak szívták el, hanem szabadon áramolhatott a szobákban, így minden berakott bútorunkon fürtökben lógott a penész. Fújjj. Érdekes viszont, hogy a meszelt falon ennek ellenére sem volt semmi gond.

A fő cél, hogy megakadályozzuk, hogy a padlóig eljusson a nedvesség. A földnek, ami a beton alatt van kapilláris tulajdonsága van, vagyis szívja fel a vizet, mennie kellett. Ezért minden egyes szobában 30 cm-t kiástunk, és 4-8-as osztályozott kaviccsal töltöttük vissza. Ez nem szívja a nedvességet, ha pár centiig fel is jut, visszacsapódik, és lefolyik oda, ahonnan jött. Muhahhhhaaa A 70 négyzetméterre összesen 30 tonna kavicsot hordtunk be +5 tonna a tornácba. Ehhhh. A derekunk nem szerette.

Kezdődik az ásás

- 30 cm

Már majdnem kész a feltöltés

Tádááááá

Bár még pár bejegyzéssel arrébb vagyunk, de elmondhatom a kétkedőknek, hogy bejött. Friss illat van, semmi dohszag vagy penész immár már 3 hónapja.

Az istállót nem kellett kiásnunk, mivel nincs egy szintbe a szobákkal. A szobákat a tornác megemeli, így egy tornácnyival lejjebb van az istálló. Ezt "csak" fel kellett töltenünk, de nem a többi szobával egy időben, mert ide még falat kellett húznunk, ajtónak utat bontani. De azt majd egy következő bejegyzésben.

2014. február 16., vasárnap

Sárból várat

Ahogy közeledik a tavasz, sűrűsödnek a bejegyzések. Nem hagyott nyugodni a vizesedés. Amint a képeken is látszik, úgy döntöttem, hogy egy kicsivel az alap alá ások a fal mentén, így megbizonyosodva arról, több vizet nem kap a fal. Közben még egy elmélet született, amiből más is tanulhat, megfigyelhet:
A foltok a falon lehet csak a száradás nyomai. Annál is valószínűbb ez, mivel - mint utólag kiderült - a föld szintje nem volt magasabban mint az alap. Talán pár centivel, de semmiképpen sem annyival, hogy így átázzon a 40-50 centis vályogfal.
Szóval a vizes falra ment a vakolat. Nyáron a víz, ahogy kidugta az arcát a vakolaton, a napsugár egyből elpárologtatta. Nyoma sem volt. Most, hogy nincs olyan erős napsütés, a víz feltorlódik a falon. Ennek ellenére a kiásást megcsináltam, kb. negyed órát vett igénybe.
Nem bántam meg. A kis golyót a bent kiásott agyagos földből gyúrtam. Bármennyire is agyagos a föld, ha nem nedves, ilyet nem lehet belőle gyúrni. Amint kiszáradt, kemény lett mint a beton. Ez az egész csak jobban megerősített abban, hogy kell a 20 centis kavicsréteg. Remélem beváltja majd a hozzá fűzött reményeket.




Elég jól megfigyelhető, hogy az alap fölött van egy sor tégla. Kb. a tégla szintjén volt a hajópadló. Ezt követendő példának tartom. A penészedés és a vizesedés ezek szerint mind azért volt, mert befelé lejtett a tornác.


Erről a vizesedésről beszéltem. A repedésekről még nem is írtam. Sajnos több falon megjelentek. Kizártam, hogy a kevés cement okozta, mert vannak olyan falak, ahol egy repedés sincs! Minél kevesebb idő telt el az alapozó és a fedőréteg felvitele között, annál több repedés van. Az alapozó réteg ezek szerint - a vastagságtól függően - nagyon meg tud repedezni. Ha nem várjuk meg, hogy megszáradjon és "kirepedezze" magát mielőtt a vékony, fedőréteget rávisszük, akkor azt is megrepeszti. 

Ilyen nedves agyagos föld volt a házban, 5 centi mélyen a padló alatt! Meg kell szüntetni a hajszálcsövességet.

70 éves szigetelőréteg? Számomra már csak annyit jelent, hogy annak idején igényesen építették.

2014. január 23., csütörtök

Nemrég látogatást tettünk a kis házunknál. Egy dolog ami említésre méltó, az pedig a tornác oldali fal. Ez az, ahol a felújítás előtt is vizesedési problémák voltak. (Paraszt wellnesses kép jobb oldala)

Új tapasztalat:
Bár nyár végére szinte csont száraz lett a fal (kívülről) most mégis gyengén vizes. Tisztán látható, hogy alulról szívta fel. Már legelőször kizártam azt, hogy a külső oldalról (a tornác felől) szívja a vizet, hiszen ott van egy 20-30 cm vastag kavicsréteg. Az van lebetonozva. Szóval maradt a belső oldal, ahol igazából még nem sok változás történt. Ott ellenőriztem a homok nedvességtartalmát és bizony elmondható, hogy ha vizet nem is tudnék belőle facsarni, de szitálni sem lehetne. Apró golyócskákat tudtam belőle gyúrni.

Bele sem merek gondolni, mi lenne ha le lenne betonozva, mert a víz nagy része még így is elpárolog a padlóról. Talán ások egy 20 cm széles árkot az alap tetejéig a fal tövénél, hogy a víz ne férjen a falhoz. Aztán tavasszal indul a munka.

A teljes belső területen ki fogom cserélni a homokot kavicsra. (mert ugye a kavicsnak nincs kapilláris hatása, így nem fogja felszívni a vizet és a falhoz vezetni)
Itt is lejjebb adtam az igényeket. 30 cm homokot akarok leszedni és 20 cm kavicsot feltölteni. A másik 10 cm marad a párnafának és a hajópadlónak. Hajópadló ügyben nagyon jó ötletet találtam, de előbb majd a tapasztalat.

Inkább leírom:
Semmi képen nem szeretnénk bolti hajópadlót. Az olcsó vékony, a drága meg drága. Arra gondoltunk, deszkákat fogunk legyalulni (szerintem érdemes mind a négy oldalt, mert így az alsó oldal is ellenállóbb lesz) és ezeket fogjuk hajópadlóként használni. Csakúgy mint régen. :)
A nagy találmány: nem fogjuk a párnafákhoz szegezni őket, mert valószínűleg száradni fognak. Ha a fa szárad, akkor összemegy. Ha összemegy és nincs sín közte (csak így, magyarul) akkor rés lesz köztük. Inkább egymáshoz fogatjuk a hajópadlókat tiplivel. Így ha évek múlva megjelenik a rés, az utolsó deszkát kivesszük és beteszünk egy nagyobbat. Na? Én ezt a technikát nem ismertem eddig.

Remélem ezt a kis vizesedést a fal és a vadi új vakolat nem sínyli meg nagyon. :/


2013. április 7., vasárnap

Nyílászárók

Hozzáírok egy-két kiegészítést az ablakos témához, férfiszemmel:

Pöcköm bejegyzéséből gyönyörűen érezni, hogy nem kell feltétlenül - és ész nélkül - kikapni a régit és berakni az új ablakot. Nem csak ár szempontjából előnyösebb felújítani, de sok rejtett vesződségtől is megmentheti az embert az ó védelme. Vályogházaknál (mint utólag kiderült) sokszor az ablak/ajtó keret tartja a fölötte lévő súlyt. Főleg, ha redőnyös az ablak. Beláthatatlan következményekkel járhat egy nyílászáró kivétele, szóval csak akkor kezdjünk bele, ha megvan bennünk vagy mellettünk a szakképzettség és muszáj. :)
Természetesen ha lesznek új ablakok olyan ablakok helyett amiket nem érdemes megmenteni, vagy ha majd az ajtó helyére ablakot szeretnénk, azokat is hőszigetelt üvegekkel és fa kerettel fogjuk készíttetni.
Egyébként a felújítást a fiúk félig a műhelyükben végezték, félig helyben. A zárakat vagy kicserélték vagy beállították. Minden pöccre megy.

A páramozgástól egy kicsit tartottam. A szigetelésekkel úgy gondoltam nem lesz megfelelő a szellőzés. Szerencsére a kéményekre most semmi nincs kötve (talán már említettem), egyelőre minimális szívó erővel gondoskodnak a megfelelő páramozgásról. Volt olyan időszak, hogy egy hétig nem tudtunk szellőztetni, de az ablakokon egy csepp pára nem volt! (ha sok időt töltünk a házban másnapra látható egy kevés pára az ablakokon, de - gondolom - a kéményeknek köszönhetően lassan de állandó jelleggel távoznak.

Az egyik kéményt később is valami hasonló páraelszívónak szeretnénk megtartani. Ingyen van, hiszen nem kell hozzá elektromosság, csak a magasságkülönbség működteti. (minél nagyobb a távolság a kémény teteje és a házban való lyuk között, és minél szélesebb a kémény, annál nagyobb lesz a huzat, az állandó elszívás a házból)
Nem kell valami óriási szívóerőre gondolni, tekintve, hogy 14 cm es a belső átmérője, de azért az öngyújtó lángját szépen behúzza. Ez a gyenge szívás pedig napi 24 órában megy és teljesen ingyen!

Persze ha fűtjük majd a házat, akkor kellemetlen lehet a kéményen (szellőzőcsövön) távozó meleg, de éppen ezért akarom majd egészen a talajig levezetni ezt a bizonyos nyílást. (ott a leghidegebb a levegő, azért nem olyan kár, mintha 2 méter magasságból szívja ki a meleg levegőt)

Számolás ide, szakmeber oda, a gyakorlat és a tapasztalat azt mutatja, hogy egy ilyen kémény képes elvezetni a házban keletkezett párát.A vályogházban pedig keletkezik, nem kell hozzá emberi jelenlét. (talaj felől, falak alsó részéből)
Az egyenletben ugyan nincs még benne az ember, pedig mi aztán termeljük a párát rendesen, de az emberrel együtt járó szellőztetés sincs! Ha nincs kémény, vagy kevés lesz az egy kémény, akkor bővíthető/helyettesíthető a "rendszer" csövekkel is.

Vannak még passzív házak megvalósításából kölcsönvett terveim fűtésre, hűtésre, de ezeket majd később, ha tapasztalatom is lesz róla. (vagy legalább a megvalósítási szakaszban lesz)
Addig is mindennemű tanácsot, javítás és ötletet szívesen veszünk!