2014. szeptember 30., kedd

Akkor kezdjük .... 1. Ablakposzt

Szép napokat mindenkinek!

Régen írtunk ugye? No nem azért, mert tétlenkedtünk! Ellenkezőleg. Mondjuk úgy, nekünk már senki nem mondhatja joggal, hogy nem tudjuk, milyen is az a kemény munka.

Ahhoz, hogy a ház költözhető legyen úgy, hogy közben nem akarjuk totálisan átlényegíteni azzá, mint ami nem, sok idő kellett, tisztelet a ház és egymás iránt, és persze sok sok türelem.

De tudjátok mit? Aki vályogot akar, annak azt mondom, kemény munka áll előtte, de nagyon is megéri!!

Na elég legyen!!

Kezdjük.

Még nem nagyon dugtuk össze a fejünket, hogyan és mivel kezdjük a dokumentálást, így leírom azt, ami csak az én munkám volt, ehhez nem tud a Zuram kommentálni, max azt, hogy hiperszuperügyesvagyok. :D

Ablakok.
Arról már beszámoltunk (még tavaly :D:D), hogy bizonyos ablakokat és ajtókat felújítottunk, illetve ajtók helyett is érkeztek új ablakok. Természetesen fából.
Egyetlen szoba, amihez nem nyúltunk, az az első szoba, azaz a  gyerekszoba ablakai. Ezek külső szárnyai thermo üvegeket kaptak, mert már a statikus is megjegyezte, hogy milyen csodás állapotban vannak. 60 éve köszönik szépen, jól vannak.

Tudtam viszont, hogy nem lesz egyszerű velük, mert mindenképpen lazúrozni szerettem volna az új ablakokat, hogy megmaradjon a fa szépsége, így a régi ablakok igen csak furán néztek volna ki mellettük fehérre mázolva. Szóval a régi barna festéknek mennie kellett.

Na de hogyan?
Áhh, nagyon ügyes leszek, és csiszolok. Géppel, ahol pedig nem érem el, ott két pöti kis kezemmel.
Így is tettem.Majd miután kinyírtam egy delta csiszolót, majd elpazaroltam több csomagnyi csiszolóvásznat 2 db ablakra úgy döntöttem, drasztikus leszek. Jöjjön a KROMOFÁG!!!!

Régen volt a zöld üveges löttyös cucc, ami baromi erős és durva szer. Apukám sokszor adott vele a vasnak. Na ez ma már nincs. Helyette van a brutál drága, takonyszerű cucc. Egy fajta. Ne is keressetek más márkát, egy van.... annyira jó, nem?
Ráadásul én egy 3 és 2 osztatú, dupla szárnyas ablakra elhasználtam öt, azaz 5 tégellyel. Ha nem lett volna szép az eredmény, akkor nagyon ideges lennék.

De a lényeg, hogy csodásak lettek az ablakok. Rengeteg munkaóra van bennük, de annyira megérte, mert imádom őket!


Hogyan csináltam?

Először is fogtam egy ablakot. Nem árt :D
Mindig csak annyi részt festettem le, amennyivel olyan 10 perc alatt végzek. Tanácsos jól szellőző helyiségben csinálni. Szabadban nem annyira jó, mert hiába a takony jelleg, mégis hamar szárad, és visszarökönyödik a fára a festék.

Miután felkentem, kb 5 percet vártam. Sok esetben nem rántja össze a festéket, ahogyan én is vártam, max kicsit kifakítja, de sokszor ez sem látszik. Szóval olyan 5perc után spaklival meg lehet nézni, mennyire ragaszkodik még a  festék. Amikor nekikezdek a vakarásnak, akkor kenem le a következő 10 perces mennyiséget. Így olajozottan folyik a munka.
Az első réteg kromofágozásnál vakarj le amennyit csak tudsz, majd ha marad imitt amott festék, akkor csak a festéket kend, a fára már ne menjen sok oldószer, mert azt beissza, és később esetleg kiüthet (ezért is kell majd átsimogatnia  felületet denaturált szesszel, lásd később).



Miután a fa előbukkant mindenhol az ablakon, én még drótkefével is megsimogattam kicsit. Főleg a domborúra mart részeknél. Szuper jól lehozza a nem látható maradékot is.
Ezután denaturált szesszel jól átdörzsöltem a felületet mindenhol, hogy a maradék kromofágot eltüntessem. Majd jön a csiszolás. Gépel, ahova pedig a gépsas nem ér, ott képpel. Ezután portalanítom a felületet, majd újra denaturált szesz éssssssss  ...... jöhet a festés. :D

Én vékony lazúrt használtam, mert időtállóbb. Nem pattogzik fel. Igaz olyan 2 évente érdemes újra festeni a felületet, de előtte elég egy kis csiszolás. A festés vele pedig gyerekjáték.


Régi és új
Vakarás után
Vakarás előtt





A különbség azért érzékelhető remélem. Azt vettem észre, hogy lehetséges imitt-amott más fajta fát használhattak, ezért is akadnak más színű felületek. Husi például a felújítás után érzékelte, hogy van az ablakoknak párkánya is. :D Szuper a megfigyelőképessége.

Számomra ez csodás változás, főleg, hogy én csináltam és főleg úgy, hogy soha életemben nem csináltam hasonlót. Szuper vagyok, na... :D

Egy szó mint száz, vágjatok bele. Ne cseréljétek ki, ha meg is menthetitek. Ezerszer értékesebb lesz, ha a két kezed és a szíved adod hozzá!


Pöcök


2014. szeptember 4., csütörtök

Jelentkezés.

Szégyenlem magam, mert rég nem írtam. Úgy terveztem, hogy rendszeresen beszámolok a haladásról.

Részletes beszámoló szerintem már csak költözés után lesz. De akkor leírok mindent töviről hegyire. Addig ülepszik még egy kicsit az információ. :)

Lesz itt minden. Címszavakban:
- Tanulságos tapasztalatok szakikkal kapcsolatban.
- A pénzt az folyik.
- 35 tonna kavics a házba (milyen változásra képes?)
- Hajópadlózás
- párnafa helyett raklap (micsodaaa?)
- vizesedés jelentés
- időbecslés
- lelki felkészülés (a nehézségekre, úgy mint sok munka, spórolás, lemondás, rugalmasság)
- a tervezés hiánya
- átgondoltság
- alomszék lustáknak de "igényeseknek" :)
- egyéb ötletek
- ami még fontos de nem jut most eszembe

2014. február 20., csütörtök

Amikor az asszony feje belesajdul, avagy ... vegyük vissza az igényeket.

Többször rájöttünk már az egy év alatt arra, hogy egy parasztházba való költözéssel bizony nem vihetjük magunkkal korábbi életünket. (a kicsi, PARASZTházra gondolok, nem a 25 négyzetméterekkel bíró nemes házakra)
Persze aki parasztházat vásárol, nem a megszokottra vágyik. Valamiért változtatni akar, magán az életstílusán.

Mikor először készítettük el a mérések alapján az alaprajzot, akkor tudtuk, hogy kicsi.
Régen minek is kellett nagy? Ott volt a kert, egy hatalmas lélegzet, mikor kilépsz az ajtón és tiéd a világ.
Bent csak aludtak, mikor lement a nap beszélgettek, összebújtak, mint a nyulak az odúban. És nem hallottam időstől egyszer sem, hogy rossz lett volna a gyerekkora, még világháborút megélttel sem.

Ma?
240 négyzetméter nem elég, kell gardrób is a sok ruhának, 40 négyzetméteres gyerekszoba, ahol a gyerekek 2 négyzetméteren játszanak, mert a sok műanyag vackuktól nem férnek, és még sorolhatnám.

Nálunk is így van. Nem vagyok én különb, mint más, csak szeretnék az lenni...

Egy évvel ezelőtt léptünk ezért.
És most, ahogyan közeledik a költözés, ismét lépnem kell egy nagyot.
Nem férünk be a házba úgy, ahogyan most vagyunk.
És nyilván nem az emberekből kell lefaragnunk. :D

Lefaragunk a ruhákból, játékokból, hasznavehetetlen, kirakommertolyanjólmutat dolgokból.
Nem lehet 3 méteres konyhám, mert csak 180 cm-nek van hely, de sok embert vendégül láthatok. Nem lehet nagy sarokkanapém, mert nem fér be, de tervezhetek sajátot.
Nem lesz nagy épített előszobafalam, mindent elnyelő szekrényekkel, de lesz karos ládám, amibe elfér az aktuális cipőkészlet.

Szóval 70 négyzetméterem van, és leizzadtam, míg elterveztem a berendezést.
De amíg izzadtam, csiszolódtam, levedlettem a felesleges dolgokat, és tiszta lappal indulok, mert a Ház folyton tanít, megmutatja nekem, hogyan éljek jól benne. És tudom, hogy ez csak előnyünkre válik.

Ez az alap



2014. február 16., vasárnap

Sárból várat

Ahogy közeledik a tavasz, sűrűsödnek a bejegyzések. Nem hagyott nyugodni a vizesedés. Amint a képeken is látszik, úgy döntöttem, hogy egy kicsivel az alap alá ások a fal mentén, így megbizonyosodva arról, több vizet nem kap a fal. Közben még egy elmélet született, amiből más is tanulhat, megfigyelhet:
A foltok a falon lehet csak a száradás nyomai. Annál is valószínűbb ez, mivel - mint utólag kiderült - a föld szintje nem volt magasabban mint az alap. Talán pár centivel, de semmiképpen sem annyival, hogy így átázzon a 40-50 centis vályogfal.
Szóval a vizes falra ment a vakolat. Nyáron a víz, ahogy kidugta az arcát a vakolaton, a napsugár egyből elpárologtatta. Nyoma sem volt. Most, hogy nincs olyan erős napsütés, a víz feltorlódik a falon. Ennek ellenére a kiásást megcsináltam, kb. negyed órát vett igénybe.
Nem bántam meg. A kis golyót a bent kiásott agyagos földből gyúrtam. Bármennyire is agyagos a föld, ha nem nedves, ilyet nem lehet belőle gyúrni. Amint kiszáradt, kemény lett mint a beton. Ez az egész csak jobban megerősített abban, hogy kell a 20 centis kavicsréteg. Remélem beváltja majd a hozzá fűzött reményeket.




Elég jól megfigyelhető, hogy az alap fölött van egy sor tégla. Kb. a tégla szintjén volt a hajópadló. Ezt követendő példának tartom. A penészedés és a vizesedés ezek szerint mind azért volt, mert befelé lejtett a tornác.


Erről a vizesedésről beszéltem. A repedésekről még nem is írtam. Sajnos több falon megjelentek. Kizártam, hogy a kevés cement okozta, mert vannak olyan falak, ahol egy repedés sincs! Minél kevesebb idő telt el az alapozó és a fedőréteg felvitele között, annál több repedés van. Az alapozó réteg ezek szerint - a vastagságtól függően - nagyon meg tud repedezni. Ha nem várjuk meg, hogy megszáradjon és "kirepedezze" magát mielőtt a vékony, fedőréteget rávisszük, akkor azt is megrepeszti. 

Ilyen nedves agyagos föld volt a házban, 5 centi mélyen a padló alatt! Meg kell szüntetni a hajszálcsövességet.

70 éves szigetelőréteg? Számomra már csak annyit jelent, hogy annak idején igényesen építették.

2014. január 23., csütörtök

Nemrég látogatást tettünk a kis házunknál. Egy dolog ami említésre méltó, az pedig a tornác oldali fal. Ez az, ahol a felújítás előtt is vizesedési problémák voltak. (Paraszt wellnesses kép jobb oldala)

Új tapasztalat:
Bár nyár végére szinte csont száraz lett a fal (kívülről) most mégis gyengén vizes. Tisztán látható, hogy alulról szívta fel. Már legelőször kizártam azt, hogy a külső oldalról (a tornác felől) szívja a vizet, hiszen ott van egy 20-30 cm vastag kavicsréteg. Az van lebetonozva. Szóval maradt a belső oldal, ahol igazából még nem sok változás történt. Ott ellenőriztem a homok nedvességtartalmát és bizony elmondható, hogy ha vizet nem is tudnék belőle facsarni, de szitálni sem lehetne. Apró golyócskákat tudtam belőle gyúrni.

Bele sem merek gondolni, mi lenne ha le lenne betonozva, mert a víz nagy része még így is elpárolog a padlóról. Talán ások egy 20 cm széles árkot az alap tetejéig a fal tövénél, hogy a víz ne férjen a falhoz. Aztán tavasszal indul a munka.

A teljes belső területen ki fogom cserélni a homokot kavicsra. (mert ugye a kavicsnak nincs kapilláris hatása, így nem fogja felszívni a vizet és a falhoz vezetni)
Itt is lejjebb adtam az igényeket. 30 cm homokot akarok leszedni és 20 cm kavicsot feltölteni. A másik 10 cm marad a párnafának és a hajópadlónak. Hajópadló ügyben nagyon jó ötletet találtam, de előbb majd a tapasztalat.

Inkább leírom:
Semmi képen nem szeretnénk bolti hajópadlót. Az olcsó vékony, a drága meg drága. Arra gondoltunk, deszkákat fogunk legyalulni (szerintem érdemes mind a négy oldalt, mert így az alsó oldal is ellenállóbb lesz) és ezeket fogjuk hajópadlóként használni. Csakúgy mint régen. :)
A nagy találmány: nem fogjuk a párnafákhoz szegezni őket, mert valószínűleg száradni fognak. Ha a fa szárad, akkor összemegy. Ha összemegy és nincs sín közte (csak így, magyarul) akkor rés lesz köztük. Inkább egymáshoz fogatjuk a hajópadlókat tiplivel. Így ha évek múlva megjelenik a rés, az utolsó deszkát kivesszük és beteszünk egy nagyobbat. Na? Én ezt a technikát nem ismertem eddig.

Remélem ezt a kis vizesedést a fal és a vadi új vakolat nem sínyli meg nagyon. :/


2013. július 21., vasárnap

Felújítás



Annyi minden történt az elmúlt két hét alatt, mégis megpróbálom belesűríteni egy giga bejegyzésbe, mellőzve a sallangokat:

Az előkészületek:

Ha nem is a teljes munkát vállalja az ember, de az előkészületeket mindenképpen érdemes saját magának megcsinálnia.
-        - Egyrészt mert pénzt spórol vele. (az árat az előtt kell megbeszélni, mielőtt közölnénk, hogy mi csináljuk az előkészületeket, így utólag semmiképpen nem tudják majd mondani, hogy azt már lefogták)
-         - Nálunk előjött az előkészület alatt olyan hiba, aminek az okát még a statikus is félremagyarázta, így időben fel tudtunk készülni az OK kijavítására.
-         - Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban beletesszük a két kezünk munkáját a házba, aminek manapság már nem adunk olyan nagy hangsúlyt.

Vakolatbontásnál ne tévesszen meg senkit, hogy sok helyről szinte magától leesik a vakolat. Ez nem garantálja, hogy mindenhol ilyen könnyű dolgunk lesz. Ha be van rabic / dróthálózva akkor főleg nehézkes munkára kell készülnünk. Nekünk nagyon sokat segített egy vésőgép, amit 20 ezerért már megvehet az ember, de ha egyébként nem használjuk ki, érdemesebb bérelni pár ezresért és az ipari minőséget nyújt. (nem kell 10 percenként 20 perces pihenőt tartani a gép melegedése miatt) De ezzel a géppel is megvolt a vakolatverés 2 nap alatt egy durván 70 m2 es belterületű házon.



Ez az a hiba, amiről már írtam. Szinte az összes vályogházas hiba amivel találkoztam a víz miatt volt. Itt sincs ez másképp. Amint a képeken látható a tető oldalán lefolyó víz nem a csatornában landolt, hanem egy pontra gyűlt össze a ház sarkában (nagyon veszélyes!) és tette a dolgát, vagyis utat tört magának, gyengítette a talajt. Ha bárki hasonló repedést talál, egy vízmérték segítségével könnyen ellenőrizheti, mi újság. Na, nem mintha a vályogházaknál minden vízszintben és „vízfüggőlegességben” lenne, de azért egy nagyobb eltérés talán már nem csak az építők „hibája”.
Ezt a hibát úgy orvosoltuk, hogy kiástunk a saroknál mindkét irányban 1 métert, bő fél méter mélyen (talajvíz már meg is jelent), minimálisan aláástunk az alapnak egy 10 cm-t (ott az alap alja és a 70 éves ház köszöni, jól van) és kiöntöttük hígabb betonnal, hogy befolyjon mindenhova. Azt hiszem alátalpalásnak hívják. Filléres megoldás, de talán elegendő, és nincs túlbonyolítva. Ezt a folyamatot nem szabad egyszerre nagy területen (szerintem legfeljebb 1-2 méter) elvégezni, mert megcsúszhat a fal.
Amit még észrevettem a vakolatverésnél, hogy a vályogról sokkal könnyebben válik le a vakolat, mint a tégláról. Tehát ha van tégla is a házban, akkor a vésőgép szinte nélkülözhetetlen.

Az előkészületekhez sorolom még az új vakolat idő előtti kipróbálását, amit én sajnos kihagytam. Mivel szerettem volna vakolni? 3 rész homok, egy rész mész és valamennyi minimális cement. (1 m3 homok, 1/3 m3 mész és 50 kg cement) Ehelyett milyen arányban voltak? Csak sejtéseim vannak…
Keverővel nehéz kiszámolni az arányokat és az ember fejét teledumálják olyanokkal, hogy a sok mésztől megrepedezik majd a vakolat, stb. Ha előtte kipróbálom akkor mutogathattam volna a falra, hogy nézzétek tibókák, ott van a falon már megszáradva és nem repedezett meg, ilyet szeretnék! De ezt nem tudtam megtenni, mert nem próbáltam ki előtte. Nagyon nem lehet rossz, mert porózus maradt. Tehát körömmel meg tudom kaparni. Így talán valóban engedi majd a párát is távozni a vályogból.

Ha már itt járok, érdemes megjegyezni, hogy semmi esetre sem érdemes elkapkodni a vakolást. Úgy értem, hogy a rétegek között időt kell adni a száradásnak, mert a sok „jó tanács” ellenére mégis repedezett lett a fal. Kiderült, hogy a vakolat 3 cm vastagság alatt vakolat, felette valami teljesen más. Ha az új simító réteget a még meg nem száradt vastag vakolatra visszük fel (ami valószínűleg fog repedezni a vastagsága miatt, még ha 3 centi alatt is maradunk) akkor a vastag vakolat meg fogja a vékony fedő vakolatot is repeszteni. Szerintem még ezzel a mészhabarccsal, amit fentebb említettem, körbe fogom „glettelni” az egész házat.

A porózusság miatt jobb, ha nem élünk az éles sarkokkal. Folyamatosan (már a munkák alatt is) töredeznek le és javítgatni kell őket. Ebből gondolom, hogy régen is pont ezért voltak „kerek sarkok”. Én jobban is szeretnék (szerettem volna!) kerek, természetes sarkokat, de ezúttal a gyengébbik nem erősebbnek bizonyult.
Az előkészületes részt a tervezés fontosságával zárom. Olyan többletmunkák jönnek be, amikkel nem lehet számolni. (hibás sarok kijavítása, onnan a felesleges föld elhordása) Ha az ember kőművesekkel csinálja, nem csak az ideje de a pénze is bánja. Ha nem jól osztja be az idejét akkor még több ideje és pénze bánja.

Ha lehetőségünk van esőben megfigyelni kedvenc házunkat, akkor fogjunk egy esernyőt és járjuk jó párszor körbe. Kezdjük a tetőnél kívül, nézzük meg a cserepeknél (különösen a kémény körül), az oromhoz közel (ahol a fal merőleges a tetőre és a tetőig megy) na meg persze a csatornát. A csatorna jó dolog, de csak ha jól működik. Ha van benne valahol egy hiba, ahol a már összegyűlt víz ki tud folyni, akkor ott koncentráltan rongálja az alapot, falat. Ezt nagyon hamar (nem hetek, inkább napok vagy órák kérdése alatt) ki kell javítani! A padlás is beszédes lehet esőben. A csatorna kifolyó nyílásától szabad az út a víznek? Minél messzebbre elvezeti a vizet a háztól, annál jobb.

A víz miatt volt még egy nagy hibánk, ami miatt nagyobb baj is lehetett volna. Azt már a vásárlásnál észrevettük, hogy a tornác a közepénél medenceszerűen meg van süllyedve. Tudtam én, hogy ki kell javítani, mert vizesedik tőle a fal, de arra nem számoltam, hogy a tartóoszlopok jobban károsodnak. A vályogházak alapja ha van nekik inkább terméskő. Ezekbe a kövekbe befolyik a víz/megszívják magukat vízzel és egy-két fagy szépen elaprózza őket. Tartanak úgy is, csak hajlamosabbak oldalra kimászni az oszlop és az alap alja között. Ez történt nálunk is, miután lebontottuk a tornác szélét. Lélegzet eláll, 2-3 ima, majd jöhetett is a zsalu és a beton. Hosszú távon arra az oldalra is kerül egy 15-20 cm vastag lábazat, bevasalva, odavasalva a tornác többi részéhez.
Amit még a felújításról és egyéb szakmunkát igénylő dologról tudni érdemes. Ne higgyük el Tibókának, ha azt mondja, útban vagyunk és jobb lenne mindkettőnknek, ha nem lennénk ott, mert biztos egy-két dologra úgy kell néha felhívni a figyelmüket. Az esetek többségénél gyorsabban megy a munka, ha a tulajdonos a közelben ólálkodik és figyeli a folyamatokat. (még szép, hogy nem szeretik, ha ott van az ember) Egy idő után hajlamosak lehetnek nem úgy dolgozni, mintha a sajátjukat csinálnák. Sőt, egy idő után az ember a sajátját is hajlamos elnagyolni. (tapasztalat) Olyankor jól jön egy-két jó szó az ügy érdekében. (nincs kedvük 1 cserép miatt lemászni a tetőről és feltesznek valami szart, esetleg nem oda valót, stb.)

Zárszóként elvarrnám a vízvédelem szálait, amit a felújítás alatt hímeztünk. Összegezve, a fentről jövő víz támadását az új kéménnyel, a kéménygallérral, az orom kijavításával, a csatorna kijavításával, a már meglévő hibák okainak megszüntetésével, a tornác kijavításával megszüntettük. A víz föntről jön, mi összegyűjtjük és elfolyatjuk a háztól jó messzire. De ez a víz alulról is támad. A homok a kapilláris hatás miatt felszívja a vizet és kipárologtatja a felszínén. (doh szag, párás levegő, penész) Ennek megakadályozása elméletileg nem nehéz, gyakorlatilag nem olyan drága, ha jókor csináljuk (nem kész háznál), de sok munkával jár.  A kapilláris hatást megszüntethetjük, ha a felső homok réteget kicseréljük kavics rétegre. Fontos, hogy osztályozott kavics legyen, mert a sóderben vannak homokszemcsék és ott is érvényes valamennyire ez a hatás. Mi 4-8 as (mm) kavicsot vettünk és abból tettük a tornác betonja alá 30 cm-t. Erre ment rá a beton. Tapasztalatokról évek múlva tudunk beszámolni, ha csont száraz lesz a ház. (vagy nem :D)
Ezt a formációt fogjuk követni bent is. A felső 30-40 cm réteget levesszük és helyére ez a 4-8 -as kavics kerül majd. Erre jönnek rá a párnafák. Na de mindent a maga idejében!

Még egy kis kiegészítés: szerintem nem mindegy, meddig tart a tornác és a padló szintje.
Legyen itt egy kis magyarázat képekkel, majd két kép a házról:





2013. július 20., szombat

Paraszt wellness ...

Fő a reggeli kávé. :D:D


Holnap képek, és beszámoló Husival. Csak itt, csak Nektek. XD