Annyi minden történt az elmúlt két hét alatt, mégis
megpróbálom belesűríteni egy giga bejegyzésbe, mellőzve a sallangokat:
Az előkészületek:
Ha nem is a teljes munkát vállalja az ember, de az
előkészületeket mindenképpen érdemes saját magának megcsinálnia.
- - Egyrészt mert pénzt spórol vele. (az árat az
előtt kell megbeszélni, mielőtt közölnénk, hogy mi csináljuk az
előkészületeket, így utólag semmiképpen nem tudják majd mondani, hogy azt már
lefogták)
- - Nálunk előjött az előkészület alatt olyan
hiba, aminek az okát még a statikus is félremagyarázta, így időben fel tudtunk
készülni az OK kijavítására.
- - Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban beletesszük
a két kezünk munkáját a házba, aminek manapság már nem adunk olyan nagy
hangsúlyt.
Vakolatbontásnál ne tévesszen meg senkit, hogy sok helyről
szinte magától leesik a vakolat. Ez nem garantálja, hogy mindenhol ilyen könnyű
dolgunk lesz. Ha be van rabic / dróthálózva akkor főleg nehézkes munkára kell
készülnünk. Nekünk nagyon sokat segített egy vésőgép, amit 20 ezerért már
megvehet az ember, de ha egyébként nem használjuk ki, érdemesebb bérelni pár
ezresért és az ipari minőséget nyújt. (nem kell 10 percenként 20 perces pihenőt
tartani a gép melegedése miatt) De ezzel a géppel is megvolt a vakolatverés 2
nap alatt egy durván 70 m2 es belterületű házon.
Ez az a hiba, amiről már írtam. Szinte az összes vályogházas
hiba amivel találkoztam a víz miatt volt. Itt sincs ez másképp. Amint a képeken
látható a tető oldalán lefolyó víz nem a csatornában landolt, hanem egy pontra
gyűlt össze a ház sarkában (nagyon veszélyes!) és tette a dolgát, vagyis utat tört magának,
gyengítette a talajt. Ha bárki hasonló repedést talál, egy vízmérték
segítségével könnyen ellenőrizheti, mi újság. Na, nem mintha a vályogházaknál
minden vízszintben és „vízfüggőlegességben” lenne, de azért egy nagyobb eltérés
talán már nem csak az építők „hibája”.
Ezt a hibát úgy orvosoltuk, hogy kiástunk a saroknál mindkét
irányban 1 métert, bő fél méter mélyen (talajvíz már meg is jelent),
minimálisan aláástunk az alapnak egy 10 cm-t (ott az alap alja és a 70 éves ház
köszöni, jól van) és kiöntöttük hígabb betonnal, hogy befolyjon mindenhova. Azt
hiszem alátalpalásnak hívják. Filléres megoldás, de talán elegendő, és nincs
túlbonyolítva. Ezt a folyamatot nem szabad egyszerre nagy területen (szerintem legfeljebb 1-2 méter)
elvégezni, mert megcsúszhat a fal.
Amit még észrevettem a vakolatverésnél, hogy a vályogról
sokkal könnyebben válik le a vakolat, mint a tégláról. Tehát ha van tégla is a
házban, akkor a vésőgép szinte nélkülözhetetlen.
Az előkészületekhez sorolom még az új vakolat idő előtti
kipróbálását, amit én sajnos kihagytam. Mivel szerettem volna vakolni? 3 rész
homok, egy rész mész és valamennyi minimális cement. (1 m3 homok, 1/3 m3 mész
és 50 kg cement) Ehelyett milyen arányban voltak? Csak sejtéseim vannak…
Keverővel nehéz kiszámolni az arányokat és az ember fejét
teledumálják olyanokkal, hogy a sok mésztől megrepedezik majd a vakolat, stb.
Ha előtte kipróbálom akkor mutogathattam volna a falra, hogy nézzétek tibókák,
ott van a falon már megszáradva és nem repedezett meg, ilyet szeretnék! De ezt
nem tudtam megtenni, mert nem próbáltam ki előtte. Nagyon nem lehet rossz, mert
porózus maradt. Tehát körömmel meg tudom kaparni. Így talán valóban engedi majd
a párát is távozni a vályogból.
Ha már itt járok, érdemes megjegyezni, hogy semmi esetre sem
érdemes elkapkodni a vakolást. Úgy értem, hogy a rétegek között időt kell adni
a száradásnak, mert a sok „jó tanács” ellenére mégis repedezett lett a fal.
Kiderült, hogy a vakolat 3 cm vastagság alatt vakolat, felette valami teljesen más. Ha az
új simító réteget a még meg nem száradt vastag vakolatra visszük fel (ami
valószínűleg fog repedezni a vastagsága miatt, még ha 3 centi alatt is
maradunk) akkor a vastag vakolat meg fogja a vékony fedő vakolatot is
repeszteni. Szerintem
még ezzel a mészhabarccsal, amit fentebb említettem, körbe fogom „glettelni” az egész házat.
A porózusság miatt jobb, ha nem élünk az éles sarkokkal.
Folyamatosan (már a munkák alatt is) töredeznek le és javítgatni kell őket.
Ebből gondolom, hogy régen is pont ezért voltak „kerek sarkok”. Én jobban is
szeretnék (szerettem volna!) kerek, természetes sarkokat, de ezúttal a gyengébbik
nem erősebbnek bizonyult.
Az előkészületes részt a tervezés fontosságával zárom. Olyan
többletmunkák jönnek be, amikkel nem lehet számolni. (hibás sarok kijavítása,
onnan a felesleges föld elhordása) Ha az ember kőművesekkel csinálja, nem csak
az ideje de a pénze is bánja. Ha nem jól osztja be az idejét akkor még több
ideje és pénze bánja.
Ha lehetőségünk van esőben megfigyelni kedvenc házunkat,
akkor fogjunk egy esernyőt és járjuk jó párszor körbe. Kezdjük a tetőnél kívül,
nézzük meg a cserepeknél (különösen a kémény körül), az oromhoz közel (ahol a
fal merőleges a tetőre és a tetőig megy) na meg persze a csatornát. A csatorna
jó dolog, de csak ha jól működik. Ha van benne valahol egy hiba, ahol a már
összegyűlt víz ki tud folyni, akkor ott koncentráltan rongálja az alapot,
falat. Ezt nagyon hamar (nem hetek, inkább napok vagy órák kérdése alatt) ki
kell javítani! A padlás is beszédes lehet esőben. A csatorna kifolyó nyílásától
szabad az út a víznek? Minél messzebbre elvezeti a vizet a háztól, annál jobb.
A víz miatt volt még egy nagy hibánk, ami miatt nagyobb baj
is lehetett volna. Azt már a vásárlásnál észrevettük, hogy a tornác a közepénél
medenceszerűen meg van süllyedve. Tudtam én, hogy ki kell javítani, mert
vizesedik tőle a fal, de arra nem számoltam, hogy a tartóoszlopok jobban
károsodnak. A vályogházak alapja ha van nekik inkább terméskő. Ezekbe a kövekbe
befolyik a víz/megszívják magukat vízzel és egy-két fagy szépen elaprózza őket.
Tartanak úgy is, csak hajlamosabbak oldalra kimászni az oszlop és az alap alja
között. Ez történt nálunk is, miután lebontottuk a tornác szélét. Lélegzet
eláll, 2-3 ima, majd jöhetett is a zsalu és a beton. Hosszú távon arra az
oldalra is kerül egy 15-20 cm vastag lábazat, bevasalva, odavasalva a tornác
többi részéhez.
Amit még a felújításról és egyéb szakmunkát igénylő dologról
tudni érdemes. Ne higgyük el Tibókának, ha azt mondja, útban vagyunk és jobb
lenne mindkettőnknek, ha nem lennénk ott, mert biztos egy-két dologra úgy
kell néha felhívni a figyelmüket. Az esetek többségénél gyorsabban megy a
munka, ha a tulajdonos a közelben ólálkodik és figyeli a folyamatokat. (még
szép, hogy nem szeretik, ha ott van az ember) Egy idő után hajlamosak lehetnek
nem úgy dolgozni, mintha a sajátjukat csinálnák. Sőt, egy idő után az ember a
sajátját is hajlamos elnagyolni. (tapasztalat) Olyankor jól jön egy-két jó szó
az ügy érdekében. (nincs kedvük 1 cserép miatt lemászni a tetőről és feltesznek
valami szart, esetleg nem oda valót, stb.)
Zárszóként elvarrnám a vízvédelem szálait, amit a felújítás
alatt hímeztünk. Összegezve, a fentről jövő víz támadását az új kéménnyel, a
kéménygallérral, az orom kijavításával, a csatorna kijavításával, a már meglévő
hibák okainak megszüntetésével, a tornác kijavításával megszüntettük. A víz
föntről jön, mi összegyűjtjük és elfolyatjuk a háztól jó messzire. De ez a víz
alulról is támad. A homok a kapilláris hatás miatt felszívja a vizet és
kipárologtatja a felszínén. (doh szag, párás levegő, penész) Ennek megakadályozása elméletileg nem nehéz,
gyakorlatilag nem olyan drága, ha jókor csináljuk (nem kész háznál), de sok
munkával jár. A kapilláris hatást
megszüntethetjük, ha a felső homok réteget kicseréljük kavics rétegre. Fontos,
hogy osztályozott kavics legyen, mert a sóderben vannak homokszemcsék és ott is
érvényes valamennyire ez a hatás. Mi 4-8 as (mm) kavicsot vettünk és abból tettük
a tornác betonja alá 30 cm-t. Erre ment rá a beton. Tapasztalatokról évek múlva
tudunk beszámolni, ha csont száraz lesz a ház. (vagy nem :D)
Ezt a formációt fogjuk követni bent is. A felső 30-40 cm réteget levesszük és helyére ez a 4-8 -as kavics kerül majd. Erre jönnek rá a párnafák. Na de mindent a maga idejében!
Még egy kis kiegészítés: szerintem nem mindegy, meddig tart a tornác és a padló szintje.
Legyen itt egy kis magyarázat képekkel, majd két kép a házról:
Ezt a formációt fogjuk követni bent is. A felső 30-40 cm réteget levesszük és helyére ez a 4-8 -as kavics kerül majd. Erre jönnek rá a párnafák. Na de mindent a maga idejében!
Még egy kis kiegészítés: szerintem nem mindegy, meddig tart a tornác és a padló szintje.
Legyen itt egy kis magyarázat képekkel, majd két kép a házról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése